Tél volt
Tél zubogott, odakinn
Hó csillogott.
Karcsú nyárfák törzsein
Jég ragyogott.
Ezernyi tündér varázsolt
Fényjátékot,
Pehelynyi szirmok rajzoltak
Fagyvilágot.
Csöngött a csönd, cseppekben
Víz csillámlott.
Csodává változott a csók
Majd szívvé facsarodott.
Gyöngyöző trillákat csicseregve,
Dermedt kis csigákban kergetőzve
A csíz sem csak csodálkozott,
Mikor ébredt,
Reccsent ágon csupán
Tavaszról álmodozott.
