Némán
Ne szólj!
Halld a csendet.
Némán figyeld az éjt.
Suttogd
belül el, az élet
hogyan ír egy mesét.
Dalod
legyen szótlan,
ha öröm lejt táncot,
s ott, hol
szikra lobban,
tépjük szét a láncot.
A csend
maga a kincs,
egy pillantás is elég,
zsongón
harsogja, nincs
illúzió, csak emlék.
Tested
igaz, valót tapint
kezem. Illatod is zenél.
Csendünk
jó! Szívünk legyint.
Néma szemünk beszél.
