Kicsi kincs
Vidám pásztoréj gyönyöre
Az, mi jövendőnk ünnepe.
Lágy ölelésből lett szenvedély,
Vegyük fel együtt a harcot! Ne félj!
Kószán puha, finom álomköntösben,
Szerelmünk nyugta lapul e méhéjben.
Nyugodtan növöget ott halkan a falatnyi kincs.
Csodásabb nála az egész földkerekén nincs.
Hónapokba nyúló derűs várakozás
Szövi át életünk. Jó ez az álmodás.
Kéz a kézben, vígan repesve izgulunk.
Félelmet elűzve, vagy azon átlépve rajongunk.
Lassan telő idő holdfokonként gyorsul,
Borzolt készültségünk szívünk mélyén lapul.
Türelmetlen kedvvel finoman őrjöngünk,
Hogy végre valahára elnyerjük a fényünk.
