Csillag
Fénytelen egemen örök
fényességem,
sötét éjszakámban díszes
ékességem.
Örök végtelenben csodás
messzeségem,
szürke közelségben vágyott
színességem.
Üde jeges esőm fülledt
délidőben,
felfrissítő szellőm nyári
nagy melegben.
Pattogó kandallóm a télnek
hidegében,
kis puha takaróm kinti
fagyban, szélben.
Üstökös az űrben, csillag
az egemen,
vér az ereimben, lélek
dúlt szívemben.
Dús, bővízű folyó
kiszáradt medremben,
bár mintha álmodnék, a
valóság vagy nékem.
