Nyílna szívem
Nyitva szemem, körbenézek.
Virág virít, érzem édeskés illatát.
Pompája elragad, felé lépek.
Magamba szívom az üdítő aromát.
Nyitva szemem, körbenézek.
Ezerszín táj nyílul messze elém.
Valami ijesztőt-bódítót-muszájt érzek.
A látvány oly mélyen kapaszkodik belém.
Nyitva szemem, körbenézek.
Vadult hegyek, s völgyek karolnak át.
Rejtély övezte ösvények kövén lépek.
Bárcsak megfejthetném titkát.
Nyitva szemem, körbenézek.
Egy másik szempár kíváncsin néz vissza.
Kezét nyújtja felém, félve hozzáérek.
Tekintetem némán csak tekintetét issza.
Nyílik szívem, körülnézek.
Álmom testet öltött, valóra vált.
Félelmem sivárrá apad, újból érzek.
Már nem vágyom ébredést, még kevésbé halált.
Nyitva szívem, és csak nézlek.
Ámult szemem már mindenütt csodára lel.
Nyomodban fényes lét küszöbére érek,
hol felkap minket a szél, s többé nem enged el.
