Az utolsó perc
Valami végtelen fagy ölel körbe…
A hidegben látom is a leheletem.
Még alig estem be e feneketlen gödörbe,
de máris tudom; elvesztettem az életem.
A jég csókja égőn simít végig ajkamon.
Fájdalmasan préseli valami a szívem.
Soha nem tér vissza az az utolsó alkalom,
melykor még nem halál ragadta el lelkem.
Halkan ketyegve fogy el az utolsó perc.
Végül végleg megáll az idő.
Az utolsó perc… Sajnos te vele telsz.
Visszaforgatni már túlontúl késő.
Elporladsz lassan. Nem csap le ránk több éj.
Mit érezhettél, utoljára talán szerelmet…?
Szeretném kívánni. Kérem is, hogy még! Élj!
De hiába… Nem kapunk a sorstól kegyelmet.
Még egy nap, és örökre szól búcsúnk.
Belepusztulok, hogy többé nem látlak…
Megőrjít! Rajtam ég utolsó csókunk…
Tudom vársz majd… jövök. Én is ott várlak.
