Téli tünemény
Nyolc formás árny suhan bájosan az égen,
bármily hihetetlen, látnak ők az éjben.
Hatalmas rakományt vontatnak nesztelen,
kocsisuk is vidám, cseppet sem kedvetlen.
Tél van készülőben, dér ragyog az ágon,
minden gyermek álma most valóra váljon!
Ifjú szívük reménykedve, izgalommal várja,
mi kerül reggelre vajon a csizmába?
A szán szelíden lassít, hótalpa csikordul,
a szálló szarvascsorda csendesen felmordul.
Vezetőjük leszáll, pakkját hátraveti,
minden szűk kéményét e városnak ismeri.
Észrevétlen mozog, nyomában csengőszó,
ám ez egy gyermeknek csupán csak altató.
Hajnalra pont végez az ősz, kedves Mikulás,
teli csizmák jelzik útját, s kezdődik a varázs.
