Átalakulás
Pezsgő hangulattal ér a reggel,
álmomban láttam jövőm. Képzel
egyet lényem, de nem vár mást,
csak reménnyel szőtt megalkuvást.
Belátott hibáimból tanulva rögös
útra lépett lelkem, szívem vörös
vérrel borítja minden volt kétségem,
de nem mulasztja örökké tartó szerelmem.
Hatott a szó. Már kevésbé fáj a rossz,
túl sok darabra tépte kínom a gonosz
emlékekkel szőtt boldogot ígérő igézet.
Elfogadtam azt is, mely nem igaz ígéret.
Hálós csapdába estem, a meneküléshez
sajnos nincs elég akarat. A teljességhez
több kell, mint nyílt kártyák fehér terítőn;
mondjuk az az érzés, mely átjár émelyítőn.
