Valami történt
Valami nem magyarázható
költözött mélyre a szívembe,
nem jól meghatározható,
de bevackolta magát a lelkembe.
Átláthatatlan szél fújta felém,
a külvilág mégsem vész ködbe.
Elég hamar fúrta magát belém,
mint mikor kagylóba nő a gyöngye.
Csak nézem a fákat magam körül,
szép virágok illatát is érezni vélem,
a lényem legbelső rétege úgy örül...
mert bármi történjék is, itt leszel nékem.
Magamban mantrázom a gondokat,
lassan kisimul a majdani eredmény,
és marad egy. Egyetlenegy gondolat,
melynek következménye az élmény.
Élmény, minek végkifejlete még kétes,
talán sosem jutok teljesen a végére,
de nem is igen vágyom én ezt, édes,
ne legyen harcom ellene, inkább vele, és érte!
A jövő elém nem látható utakat is rajzol,
elmém tűnődve mereng el némán ezeken,
mégis van cél, melyre szívem kitartóan startol,
s addig is kinyitom a lelkemet a szememben.
