Ősi erővel
A szél is dühös ostorként hasít a légbe,
mikor ereje hadat üzen a kies nyugalomnak.
Mint csendes szívem, mikor szerelembe réved,
oly sebesen int üdvöt üdítő káoszoknak.
Gyorsan indult, pillanat alatt tört meg a béke.
Nem gondolva tompa, fénytelen örömökre,
semmi jóra; minden szédítő bűnt elragadt.
Kiszakadt a sivár jelenből, de kicsit sem lankadt.
Szertelen, elképzelhetetlen magaslatokig
szárnyalt a vihar. Lendületes iramban támadott
mindre, mi mozdítható. Lelkemben igaz érzelmekig
űzi a vágy elérni óhaját, mely számára megadatott.
Remélt viszonzást kapva lassan újra lecsendesült,
mégis tovább vív egy csatát, míg az nem teljesült.
Örök örömmel robban szerte milliónyi részre,
ha célba ér, s jutalmát véglegesen megkapja végre.
