Értékek
Értékek. Mit is jelentenek...?
Feladott sorsokat, kiégett életet?
Kérdésekkel tépett rémeket,
űzött, porrá törött érzelmeket?
Képeket, elmúlt élményeket,
védtelen, ősrégi szépségeket.
Apró kis csodákat, lépéseket,
édes perceket, örök-érvényeset,
lehetetlen, de jó élvezetet,
kirakóként összepasszoló érméket.
Egy irányba mutató térképeket,
kereszteződő utakat, sövényeket,
erdőket, fákat, bokrot s réteket,
patakból duzzadó hűvös tengereket.
Otthont, családot, olyan embereket,
kikért mindünk szíve folyton megremeg.
Tetteink becsülő puha, meleg kezet,
mi erőn felül tartja bennünk a lelkeket.
Érzéseket, melyek telhetetlenné tesznek,
még többre vágyva megreszkettetnek.
Szörnyű-szép álmokat, igézeteket,
jó jövőt, ki nem hunyó reményeket.
Ígéretekkel telt, őszinte tekintetet,
bensőjébe foglalva a józan értelmet.
Halált, ami elhoz földmély tiszteletet,
de előtte, s minden előtt... magát az életet.
