Nyugalom
Szívem lassan, nyugodtan ver.
Bosszús kedv nem bosszantja fel.
Üdítően élem át, mi még titok,
érzem, amit éreznem kell,
ennyi az egész, amit tudok.
Karcsú folyóvá kanyarog a jövő,
elérek majd egy célt, bárkié is lesz ő.
Higgadtan botorkálva át a gondokon,
tetteim méltóságom őrzik, s nem az a fő,
mit gonosz küld felém a dombokon.
Holt-biztonságom csak egy tőről fakad:
nincs semmi, mit lelkem mélyen tagad.
Akaratunk közös; boldoggá válni,
hogyha az érzés úgy magával ragad,
ne eresszen el, és ne kelljen más senki.
Más fárasztó igyekezet sajnálatom kapja,
és sok mindent takar még álmaink lapja.
Ígéret, igézet, vágy, szenvedély és kéj,
eljön hamar világosodásunk napja,
elvonul fejünk fölül e káosszal teli éj.
