Lavina
Embertelen hideg válik hirtelen tűzforróvá,
ha közelséged felmelegíti a szívem,
akár az apró hógörgeteg lavinává,
mikor elindul lassan, lefelé a hegyen.
Vele ellentétben mi egyre feljebb törünk,
nincs olyan, mi utunkat állhatja.
Beteljesítendő várva várt örömünk;
ezt mindkettőnk szíve egyformán áhítja.
Nincs semmi, mi gátat sodorhatna utunkba,
egy tömbbe gömbölyödve sodródunk,
de nem pont egészen bele a viharba,
bár, ha úgy alakul, olyanná is válhat vágyunk.
Szenvedést szít olthatatlan szenvedélyünk,
óhajaink sorban sóhajokká változnak,
teljessé virágzik odafent a szerelmünk,
míg a jégdarabok a völgyekben olvadnak.
